2014. szeptember 28., vasárnap

"Napjainkig..."

Manóka mostanra már rengeteget nőtt. Már túl vagyunk 2 nagy utazáson is ami után kicsit antiszocc volt velünk. Feltehetően a nagy meleg miatt lehetett hogy kicsit haragudott ránk.....Hozzáteszem életemben nem láttam még cicát lihegni, majd összerogytam a nevetéstől, nagyon aranyos volt.
Sajnos a legutóbbi otthon létünkkor sikerül bolhát összeszednünk amit időbe észrevettem és kedves doktornénink orvosolt is. Igazán drágák voltak a gyógyszerek és még mindig van amit adni kell neki de szerencsére már mind eltűnt. Féltem mert az egész lakás padlószőnyeges és elég nehéz takarítani, de úgy tűnik szerencsénk volt. :)
Azóta már voltunk 1 hetet nyaralni is, Ő pedig itthon maradt. Szomszédunkat Ildit kértük meg a felvigyázásra, aki minden napját itt töltötte szerencsére. Nagyon örült a kérésnek és Arya is nagyon jól tűrte nélkülünk, csak nekünk volt furcsa hogy nincs mellettünk.
Féltünk hogy elfog távolodni tőlünk, de szerencsére azonnali doromb és bújás volt, aminek iszonyatosan örültünk.
DEEE! Iszonyat büdös volt azt hittem az alom nem lett kitakarítva rendesen, amikor az ágyba sikerült beletapogatnom egy jó nagy adag kakiba. Manóka belekakilt az ágyba. Hirtelen a nevetés fogott el minket, hát nem tudtunk rá haragudni. Ennyi azt hiszem belefért amiért itt hagytuk 1 hétre egy idegennel. :)
Selfie...
Új kedvenc kis helyünk is lett, folyamatosan miközben tv-t szerettünk volna nézni Őfelsége befeküdt elé pont úgy hogy nem láttunk tőle rendesen. Sehogy nem lehetett lezavarni csak ha felkeltél az ágyból ami elég rossz tud lenni mi után már behelyezkedsz. Tökéletes ötletünk támadt!!! Lézer! Mindent megold. :D Nagyon tudom ajánlani hogy kéznél legyen ha nem szeretnél felkelni az adott pozíciódból.
A másik imádott helyünk a szárító felső része. Kész akrobata mutatványt képes végrehajtani ott fent amin nagyon jókat lehet kuncogni :)
Sajnos a régi kedvenc helyecskéjét a macskamászófát kinőtte, legalább is nem igazán környékezi már meg, ráadásul a felső tányérra már rá sem tud feküdni mert lecsúszik. Így úgy döntöttünk hazavisszuk párom anyukájának. Ott is egy kis drágaság van, Mango a kis rosszcsont házicicus.
Még ráférek ha eléggé összehúzom magam :)(Ma már nem)
Mango
Megadom magam! :)
Szerelem

2014. szeptember 9., kedd

Új otthon...

Új környezet, új illatok, se anya, se tesók...
Féltem hogy lassan fog hozzászokni a második új helyhez, de nagyon tetszett neki. Otthon csak a szobában lehetett, itthon(Németországban) pedig egy egész kis lakása van. Azonnal fel alá szaladgált kiélvezve a nem túl nagy teret, de neki elég volt. Mindent lassan megismert, megszagolt. Megmutattuk az almot neki és az enni-innivalót hol találja. Szerencsére egyszer sem volt hogy "nem találta" volna bármelyiket is. :)
Persze, mint minden okos mi is úgy indultunk a dolognak hogy az ágyban és az asztalon nem lehet. A párom ugyan is sajnos allergiás a cicákra. Amióta Arya meg van egyszer nem tüsszögött tőle hozzáteszem, otthon viszont csúnyán, de taknya nyála egybefolyik a házi cicusoktól.
Mindenesetre az ágy az egyik kedvenc helye, ha eszünk akkor pedig az asztal. Okosan már megtanulta hogy nem kap amíg mi nem adunk neki pár falatot. Óriás szemekkel néz ránk hát nem lehet ilyenkor kibírni. Először semmit nem akartunk neki adni, most is tényleg csak egy kis kóstolót kap kizárólag, mert valóban észrevehető legfőképpen a szőrzetén hogy ha mást is evett. 
X-box mesterek
"...én is segítek zenét csinálni"
Az első hetekben imádott bemászni az ágy alá és ott aludni, talán mert ott sötét volt nem tudhatom, de szerencsére ahogy elkezdett nőni nem igazán fért be meg ki így leszokott róla. Ma már inkább velünk alszik vagy ahol épp kényelmes kis helyet talál magának.
legalkalmasabb hely a pihenésre...:)
Játékunk van bőven de sokszor inkább a legegyszerűbb dolgokkal tudja magát lekötni akár egy órára is. Ilyen például a fülpiszkáló, cérna vagy amivel a vékonyabb kábeleket kötik össze műanyagszerű drótocska (erre érdemes odafigyelni hogy ne álljon ki belőle a drót mert könnyen megsérti ám magát). ...de akár egy kis papírfecnivel is eljátszik.
A dobozok, zacskók, táskák álomhelyekké váltak itthon. Néha bedobok neki 1-2 kis játékegeret és vagy fél óráig lefoglalja a dolog.


Fontos hogy legyen kaparófa, hasznos dolog. Azért annak ellenére hogy nekünk van külön is meg a macskafán is még is a padlószőnyeget használja néha, vagy éppen a falról a tapétát kapargatja le. 

A függöny! Szerelmesek voltunk a függönybe amíg nem nőtt akkorára hogy nem bírta már felhúzni rajta magát. Minden nap Tarzanosat játszott, ezért is imádom hogy ilyen strapabíró a függöny.

Mint tudni illik a Brit rövidszőrű cicusokról, ha a gazdi nincs otthon egész napot képes átaludni, de ha otthon van akkor nagyon aktív tud lenni, így köteles vagy játszani vele. Őt nem fogja érdekelni hogy te épp mennyire vagy hulla munka után, akkor is gyere játszani. Remélem későbbre is megtartja ezt a szokását! :) 

Első nagy utazás

Az otthon töltött idő mindig gyorsan telik. Ekkor is és nagyon izgultam a visszaút miatt. Arya még csak 1 hete velünk és már ekkora útra visszük. Mindenre felkészültünk, legalábbis próbáltunk. Cipős dobozból fabrikáltam neki kis almot, víz és a táp is be volt készítve. Sajnos mint a legtöbb cicus, Ő sem szereti a hordozót, folyamatosan megy akkor a hiszti. Nem sokkal az indulás után ki is szedtem belőle, ráraktuk a kis pórázt, ami igen is hasznos, hisz kordában tudtam tartani hogy ne mászkáljon olyan helyeken ahol nem szabadna. 

Először minden apró hangra, mozgásra odafigyelt. Nagyon meg lehetett rémülve de szerencsére sikerült gyorsan megszoknia és tudott pihizni. Iszonyat nagy meglepetésemre a 10 órás utat szinte végig aludta. Nagyon nyugodt volt, jó volt hogy nem kellett minden pillanatban figyelni rá hisz így én is tudtam pihenni.

Amikor épp ébredezgetett mindig odaraktam neki pár szem ennivalót amit be is falatozott gyorsan de sajnos az egész úton nem ivott. Már mindenhogy próbáltuk neki, kis tálból, a sajátjából, még a kupakból is de semmi. Az alom se nagyon érdekelte, egy kis pisi volt össz-vissz de legalább valami. Nagyon jól bírta az utat, nagyon büszke voltam rá. :)

2014. szeptember 6., szombat

Az első lépések, az első napok


2014. február 14. Valentin nap és egyben Silver Pinky Gladys "Arya" születésének napja. Igazi kis szerelemcica. Valójában évfordulónk alkalmából döntöttünk úgy, hogy lepjük meg magunkat egy kis csöppséggel amire már nagyon régen vágytunk.
Mivel Németországban élünk, nehéz volt olyan tenyésztőt találni akinél épp született alom, és a számunkra jó időpontban el is lehetett hozni a cicust. Arya első látásra szerelem volt nekem és még az időpont is tökéletes volt. :)
2014. április 18-án indultunk haza szabadságra, hazafelé már rettentő izgatottság volt bennünk hisz útközben már el is tudtuk hozni. Nem igazán tudtam felfogni a Pestről hazavezető úton hogy Ő már a miénk, a mi kis "bébink". Hosszabb sírdogálás után sikerült elaludnia a cicaboxban és hazáig nem is ébredt fel. Egész úton csak csodáltam, meg se mertem moccani nehogy felkeltsem.
Az első pár nap kicsi feszültséggel telt mindannyiunk számára, volt egy kis problémánk. Nem igazán akart enni, ezáltal hígabb volt a kakija és hányt is. Persze a tenyésztő megnyugtatott hogy semmi baj nincs, ajánlott pár gyógyszert, amit elég kínszenvesen sikerült beadnunk neki de sikerült. Jobban is volt sokkal és már felfedezte a szobát és végre játszadozott is.
Minden este mellettünk aludt az ágyban, pár nap alatt végre dorombolt is nekünk reggelente, úgy ébresztett minket.

Az első hét képekben:
Az elsők között ez a kedvenc :)